Az előadás a közszolgálati jogalkotás szakaszait mutatja be, valamint összehasonlítja a kormányzati igazgatásról szóló törvény új szabályozási koncepcióját a korábbi korszakok szabályozási elveivel.
A "Geopolitika és a nemzetközi viszonyok elmélete" első témájának előadása. Első része a Geopolitika fogalmának általános áttekintése. Második szakasza a stratégiai tanulmányok klasszikusainak "pillanatképei"
A távoktatás miatti változásokkal frissített tematikus áttekintés a tárgyhoz (nappalis évfolyam).
A tárgy tematikus áttekintése a távoktatási változások fényében, a levelező csoport részére
A 19-20. sz. fordulóján a kontinentális klasszikus-geopolitika három legfontosabb gondolkodójának munkássága. Az előadásban a II. VH előtti német geopolitikai gondolkodás képviselőivel ismerkedünk meg, Ratzel, Kjellén (svéd) és Haushoffer személyében. A német geopolitikai gondolatokból a hitleri rezsim sok elemet átvett, de voltak komoly ellentétek is Haushoffer és Hitler szellemi kiindulópontjai között.
Ötödik előadás: "A stratégiai gondolkodás változása a 20. században I. – Légi uralom, Nagystratégia" (Douhet, Mitchell, Liddel Hart)
A videótananyag felvétele 2014. évben történt.
A bevezető alkalom a 19. század végétől a második világháborúig tekinti át a német-francia kapcsolatok főbb irányait, nemzetközi mozgatórugóit, meghatározó elméleteit és szereplőit.
A második előadás a világháború utáni újjáépítéssel, az aszimetrikus előnyök és szuverenitások kérdésével foglalkozik és veszi végig a német-francia kapcsolatok főbb fordulópontjait (Schuman, De Gaulle és Adenauer, Giscard d'Estaing és Schmidt, Mitterrand és Kohl időszakában).
A sorozat harmadik, záró része a megváltozott nemzetközi térben betöltött szerepekhez vezet el, arra keresi a választ, hogyan kezeli a két fél a megváltozott erőviszonyokat az EU-ban és a globális politikában, milyen módon reagálnak az euroszkepticizmus és a Brexit kihívásaira.
A kurzus 6. előadása, melynek témája a hidegháború politikai-ideológiai kontextusának hatása a Geopolitika tanulmányára, valamint az atomfegyverek hatása a stratégiai gondolkodásra.
A második világháborút lezáró, Magyarország határait és európai helyét kijelölő, 1947. február 10-én Párizsban aláírt, diktált és büntető jellegű békeszerződést a győztes nagyhatalmak, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Külügyminiszterek Tanácsa 1945-1946-os tárgyalásain, rólunk , de nélkülünk határozták meg. A Vörös Hadsereg hadműveletei és Magyarország megszállása hazánkat a sztálini Szovjetunió biztonsági övezetébe utalta. A Szovjetunió határozta meg 1990-ig a középeurópai térség államai függetlensége és szuverenitása helyreállításának mértékét, külpolitikai orientációjukat, a szovjet szövetségi rendszerben betöltött helyüket, a politikai berendezkedésük termézetét juttatta hatalomra kormányaikat, vonta meg határaikat. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elfogadták a "pax sovietica"-t.
A hidegháború után a geopolitika és a nemzetközi kapcsolatok elméletének néhány új perspektívája, Fukuyama "End of History..." tanulmánya, Huntington "Clash of civilizations..." elméletei és Luttwak "Geoeconomics" koncepciói alapján.
Rövid összefoglalás a tananyagokból a félév végi online teszt megírásához.
A 9. előadás videója, Henry Kissinger és Zbigniew Brzezinski geopolitikai munkássága a posz-bipoláris korszakban.
A 10. előadás videója, három mai geopolitikai elemző és külpolitikai kommentátor (Robert Kaplan, Ian Bremmer, George Friedman); a kritikai geopolitika tudományterület bemutatása (Gerald Toal).
A 11. előadás videója: Geopolitikai elemzés a nemzetközi tanulmányokban - „Agents” ágensekcselekvők és struktúrák „Structures”
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2020. június 4-én a Ludovika TV-ben sugárzott emlékműsorral emlékezett meg a Trianoni Békediktátum 100. évfordulójáról.