A második előadás a világháború utáni újjáépítéssel, az aszimetrikus előnyök és szuverenitások kérdésével foglalkozik és veszi végig a német-francia kapcsolatok főbb fordulópontjait (Schuman, De Gaulle és Adenauer, Giscard d'Estaing és Schmidt, Mitterrand és Kohl időszakában).
A sorozat harmadik, záró része a megváltozott nemzetközi térben betöltött szerepekhez vezet el, arra keresi a választ, hogyan kezeli a két fél a megváltozott erőviszonyokat az EU-ban és a globális politikában, milyen módon reagálnak az euroszkepticizmus és a Brexit kihívásaira.
A kurzus 6. előadása, melynek témája a hidegháború politikai-ideológiai kontextusának hatása a Geopolitika tanulmányára, valamint az atomfegyverek hatása a stratégiai gondolkodásra.
A második világháborút lezáró, Magyarország határait és európai helyét kijelölő, 1947. február 10-én Párizsban aláírt, diktált és büntető jellegű békeszerződést a győztes nagyhatalmak, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Külügyminiszterek Tanácsa 1945-1946-os tárgyalásain, rólunk , de nélkülünk határozták meg. A Vörös Hadsereg hadműveletei és Magyarország megszállása hazánkat a sztálini Szovjetunió biztonsági övezetébe utalta. A Szovjetunió határozta meg 1990-ig a középeurópai térség államai függetlensége és szuverenitása helyreállításának mértékét, külpolitikai orientációjukat, a szovjet szövetségi rendszerben betöltött helyüket, a politikai berendezkedésük termézetét juttatta hatalomra kormányaikat, vonta meg határaikat. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elfogadták a "pax sovietica"-t.