Categories back

Közszolgálati jog

Közszolgálati jog fejlődése

Az előadás a közszolgálati jogalkotás szakaszait mutatja be, valamint összehasonlítja a kormányzati igazgatásról szóló törvény új szabályozási koncepcióját a korábbi korszakok szabályozási elveivel.

Alkotmányjog

Jogforrási rendszer elemei, közjogi szervezetszabályozó eszközök

Az e-közigazgatás fogalma, jogi és stratégiai keretei

Smart governance

Alkotmányjog

Jogszabálytan és jogértelmezés

Geopolitika és a nemzetközi viszonyok elmélete

01. Geopolitikai tanulmányok alapfogalmai. A stratégiai gondolkodás fejlődése a klasszikusoktól a modern stratégiai alapvetésekig

A "Geopolitika és a nemzetközi viszonyok elmélete" első témájának előadása. Első része a Geopolitika fogalmának általános áttekintése. Második szakasza a stratégiai tanulmányok klasszikusainak "pillanatképei"

Geopolitika és a nemzetközi viszonyok elmélete

00.1. Tárgy tematikája - magyarázat (Távoktatás) Nappali

A távoktatás miatti változásokkal frissített tematikus áttekintés a tárgyhoz (nappalis évfolyam).

Geopolitika és a nemzetközi viszonyok elmélete

00.2. Tárgy tematikája - Távoktatás - Levelező

A tárgy tematikus áttekintése a távoktatási változások fényében, a levelező csoport részére

Geopolitika és a nemzetközi viszonyok elmélete

02. Kontinentális-klasszikus geopolitika, a "Szociáldarvinista&q­uot; gondolkodók (Ratzel, Kjellén, Haushoffer)

A 19-20. sz. fordulóján a kontinentális klasszikus-geopolitika három legfontosabb gondolkodójának munkássága. Az előadásban a II. VH előtti német geopolitikai gondolkodás képviselőivel ismerkedünk meg, Ratzel, Kjellén (svéd) és Haushoffer személyében. A német geopolitikai gondolatokból a hitleri rezsim sok elemet átvett, de voltak komoly ellentétek is Haushoffer és Hitler szellemi kiindulópontjai között.

Geopolitika és a nemzetközi viszonyok elmélete

05. A stratégiai gondolkodás változása a 20. században I. – Légi uralom, Nagystratégia

Ötödik előadás: "A stratégiai gondolkodás változása a 20. században I. – Légi uralom, Nagystratégia" (Douhet, Mitchell, Liddel Hart)

Alkotmányjog

Jogforrástan: nemzetközi és az uniós jog

A videótananyag felvétele 2014. évben történt.

Magyar állam és jogtörténet I.

Magyar állam és jogtörténet III.

Magyar állam és jogtörténet II.

A német-francia megbékélés

A francia-német kapcsolatok történeti dimenziója

A bevezető alkalom a 19. század végétől a második világháborúig tekinti át a német-francia kapcsolatok főbb irányait, nemzetközi mozgatórugóit, meghatározó elméleteit és szereplőit.

A német-francia megbékélés

A francia-német kapcsolatok a hidegháború évtizedeiben

A második előadás a világháború utáni újjáépítéssel, az aszimetrikus előnyök és szuverenitások kérdésével foglalkozik és veszi végig a német-francia kapcsolatok főbb fordulópontjait (Schuman, De Gaulle és Adenauer, Giscard d'Estaing és Schmidt, Mitterrand és Kohl időszakában).

A német-francia megbékélés

A francia-német kapcsolatok utóbbi két évtizede

A sorozat harmadik, záró része a megváltozott nemzetközi térben betöltött szerepekhez vezet el, arra keresi a választ, hogyan kezeli a két fél a megváltozott erőviszonyokat az EU-ban és a globális politikában, milyen módon reagálnak az euroszkepticizmus és a Brexit kihívásaira.

Geopolitika és a nemzetközi viszonyok elmélete

06. A stratégiai gondolkodás változása a 20. században II. – Hidegháború, feltartóztatás, nukleáris stratégia

A kurzus 6. előadása, melynek témája a hidegháború politikai-ideológiai kontextusának hatása a Geopolitika tanulmányára, valamint az atomfegyverek hatása a stratégiai gondolkodásra.

A kínai gazdaság / Kína-tanulmányok

A kínai gazdaság

Ludovika Szabadegyetem

A befejezetlen béke

A második világháborút lezáró, Magyarország határait és európai helyét kijelölő, 1947. február 10-én Párizsban aláírt, diktált és büntető jellegű békeszerződést a győztes nagyhatalmak, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Külügyminiszterek Tanácsa 1945-1946-os tárgyalásain, rólunk , de nélkülünk határozták meg. A Vörös Hadsereg hadműveletei és Magyarország megszállása hazánkat a sztálini Szovjetunió biztonsági övezetébe utalta. A Szovjetunió határozta meg 1990-ig a középeurópai térség államai függetlensége és szuverenitása helyreállításának mértékét, külpolitikai orientációjukat, a szovjet szövetségi rendszerben betöltött helyüket, a politikai berendezkedésük termézetét juttatta hatalomra kormányaikat, vonta meg határaikat. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elfogadták a "pax sovietica"-t.