Trianon 100

Centenáriumi Webinárium Emlékkonferencia előadások

Konferencia

Trianon 100 Centenáriumi Webinárium

Emlékkonferencia

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az évfordulóra egy tematikus webináriumi emlékkonferenciával készült, amelynek előadásai 2020 őszén tanulmánykötet formájában is elérhetők lesznek.

I. Szekció: A Trianoni Béke előzményei és a békeszerződés megkötése (1918-1920)

1.) Anka László (VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmus-kori Kutatócsoport, tudományos munkatárs): Apponyi Albert kommunikációja az első világháborús béketárgyalásokkal kapcsolatban (1919. december – 1920. június)
2.) Csutak Zsolt (NKE HDI doktorandusz, az Amerika Tanulmányok Kutatóintézet, kutató): A wilsoni elvek hatása Magyarországra különösképp Masaryk amerikai tevékenységének tükrében Trianon árnyékában
3.) Négyesi Lajos (NKE HHK, egyetemi docens, ezredes): A ludovikás ellenforradalom 1919. június 24-én
4.) Vizi László Tamás (Kodolányi János Egyetem rektorhelyettes, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettes): Kormányzói álláspont a trianoni békeszerződés aláíróinak személyéről
5.) Főcze János (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok Főosztály, referens): Trianon előtt és után. Paál Árpád és a román impérium elfogadásának a kérdése (1918-1921)
6.) Szakály Sándor (az MTA doktora, egyetemi tanár, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója): Az önálló magyar haderő megszervezésének lehetőségei és korlátai a trianoni békediktátum katonai előírásainak tükrében
7.) Nagy Szabolcs (MNL Veszprém Megyei Levéltár igazgatóhelyettes, főlevéltáros): A Székely hadosztály viszony a partiumi forradalmi erőkkel és a váradi „ellenforradalom”
8.) Majdán János (Pécsi Tudományegyetem, Rector emeritus): „Ami mozdítható volt, azt vitték…” - A román hadsereg fosztogatása a Magyar Államvasutakon (1919-1920)

II. Szekció: A Trianoni békeszerződés következményei a magyar állam újjászervezésére és közigazgatására

1.) Szabó István (PPKE JÁK, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán): Trianon hatása a közjogi tradíciókra
2.) Pallo József (NKE RTK, tudományos dékán-helyettes, habilitált egyetemi docens): A trianoni békediktátum hatásának főbb irányai a honi börtönügyben
3.) Sallai János (NKE RTK, tanszékvezető egyetemi tanár): A rendőrség centralizálása, és a vidéki rendőrségek államosítása Trianon árnyékában
4.) Ruzsonyi Péter (NKE RTK, bv. dandártábornok tanszékvezető egyetemi tanár, dékán): Trianon, mint a kriminálpedagógia fejlődésének drámai töréspontja
5.) Ujházi Lóránd (NKE HHK, tudományos főmunkatárs): A Trianoni békeszerződés és a Szentszéki rendelkezések hatása a magyar egyházigazgatási rendszerre
6.) Szalai András (NKE ÁNTK, egyetemi docens): A kormányzói jogállás és jogkör bővülése a parlamenti viták tükrében
7.) Hautzinger Zoltán (NKE RTK, rendőr ezredes, egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes): Állampolgárság, menedékjog vagy külföldiség – optálási jog a trianoni békediktátum hatályba lépését követően
8.) Suba János (alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtár, vezető): A Trianoni Magyarország katonaföldrajzi helyzete, és a M. Kir. Honvédség elvi alkalmazási lehetőségei
9.) Ujváry Gábor (VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, intézetvezető): Trianon és a magyar egyetempolitika
10.) Siposné Kecskeméthy Klára (NKE HHK, ezredes, egyetemi tanár): Trianon hatása a magyar térképészetre
11.) Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, bizottsági tag): Trianon és a történelmi magyar egyházak
12.) Keve Gábor (NKE VTK, egyetemi docens): Bácska vizei nem ismerik a Trianoni döntést
13.) Balla Tibor (NKE HHK, ezredes, kutatóprofesszor): A Ludovika Akadémia parancsnokai, 1920-1945

III. Szekció: Magyarország területi változásai a 20. században - a békeszerződések és a kisebbségek kérdése a közgondolkodásban

1.) Pető Zoltán (NKE Molnár Tamás Kutató Központ, tudományos segédmunkatárs): Szabó Dezső és Bajcsy-Zsilinszky Endre Trianon-reflexiója
2.) Pongrácz Alex (NKE ÁNTK, adjunktus): Szlovák és magyar autonómiatörekvések az első Csehszlovák Köztársaságban
3.) Zachar Péter Krisztián (NKE ÁNTK, tanszékvezető egyetemi docens, dékánhelyettes): A Trianon utáni államreform keresztényszociális koncepciója
4.) Hőnich Henrik (NKE Molnár Tamás Kutatóintézet, tudományos segédmunkatárs): Szekfű Gyula és a „szentistváni szelíd gyakorlat”. - A mérsékelt magyar nemzetiségi politika motívuma az Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez narratívájában
5.) Manzinger Krisztián (NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet, tudományos segédmunkatárs): A kisebbség kérdés geopolitikája az első világháború utáni Közép-Európában
6.) Fülöp Mihály (NKE ÁNTK, egyetemi tanár) „Második Trianon”? A Külügyminiszterek Tanácsa 1945. szeptember 20-i magyar-román határvitája
7.) Nagymihály Zoltán (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, tudományos segédmunkatárs): „A hazám határai is folyékonyabbak…” - Trianon és a belőle fakadó magyar „sorsproblémák” Illyés Gyula „tudattisztító” esszéiben
8.) Pap Milán (NKE Molnár Tamás Kutató Központ, tudományos segédmunkatárs): „…a határkérdés véglegesen lezárt ügy” - Trianon és a határon túli magyarság a korai Kádár-korszak ideológiájában
 
részletek
vissza
II. szekció: A Trianoni békeszerződés következményei a magyar állam újjászervezésére és közigazgatására
13 tétel
  • 2020. december 15.
    24 megtekintés
    1
    2
    3
    4
    5

    Dr. Balla Tibor

    A Ludovika Akadémia parancsnokai, 1920-1945

    Közreműködők:
    Dr. Balla Tibor
  • 2020. május 28.
    55 megtekintés
    1
    2
    3
    4
    5

    Szabó István

    Trianon hatása a közjogi tradíciókra

  • 2020. május 28.
    69 megtekintés
    1
    2
    3
    4
    5

    Pallo József

    A trianoni békediktátum hatásának főbb irányai a honi börtönügyben

  • 2020. május 28.
    57 megtekintés
    1
    2
    3
    4
    5

    Sallai János

    A rendőrség centralizálása, és a vidéki rendőrségek államosítása Trianon árnyékában

  • 2020. május 28.
    44 megtekintés
    1
    2
    3
    4
    5

    Ruzsonyi Péter

    Trianon, mint a kriminálpedagógia fejlődésének drámai töréspontja